süket

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Unknown origin.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈʃykɛt/
  • Hyphenation: sü‧ket

Adjective[edit]

süket (comparative süketebb, superlative legsüketebb)

  1. deaf (unable to hear)
  2. deaf (unwilling to listen or be persuaded)
    • 2008, Olivér Vécsey, A Horthy-család története, Vagabund Kiadó, ISBN 9789639685710, page 163:
      Hitler azonban süket maradt Horthy Miklós érveire. A Führer ekkor már kiadta a parancsot Magyarország megszállására, döntését senki és semmi nem változtathatta meg.

Declension[edit]

Derived terms[edit]