süket

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Alternative forms[edit]

Etymology[edit]

Of unknown origin.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃykɛt]
  • Hyphenation: sü‧ket
  • Rhymes: -ɛt

Adjective[edit]

süket (comparative süketebb, superlative legsüketebb)

  1. deaf (unable to hear)
  2. deaf (unwilling to listen or be persuaded)
    • 2008, Olivér Vécsey, A Horthy-család története, Vagabund Kiadó, →ISBN, page 163:
      Hitler azonban süket maradt Horthy Miklós érveire. A Führer ekkor már kiadta a parancsot Magyarország megszállására, döntését senki és semmi nem változtathatta meg.
  3. (colloquial) dumb
    Hogy lehetsz ilyen süket, otthagyni azt a csokit, amit direkt neked hoztak?How can you be so dumb, leaving the chocolate there, which was brought specifically to you?
    (this usage can be considered offensive, that is why siket is recommended instead)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative süket süketek
accusative süketet süketeket
dative süketnek süketeknek
instrumental sükettel süketekkel
causal-final süketért süketekért
translative süketté süketekké
terminative süketig süketekig
essive-formal süketként süketekként
essive-modal
inessive süketben süketekben
superessive süketen süketeken
adessive süketnél süketeknél
illative süketbe süketekbe
sublative süketre süketekre
allative sükethez süketekhez
elative süketből süketekből
delative süketről süketekről
ablative sükettől süketektől
non-attributive
possessive - singular
süketé süketeké
non-attributive
possessive - plural
süketéi süketekéi

Derived terms[edit]

(Compound words):

(Expressions):

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN