sarkkutató
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
sarkkutató (plural sarkkutatók)
Declension[edit]
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sarkkutató | sarkkutatók |
| accusative | sarkkutatót | sarkkutatókat |
| dative | sarkkutatónak | sarkkutatóknak |
| instrumental | sarkkutatóval | sarkkutatókkal |
| causal-final | sarkkutatóért | sarkkutatókért |
| translative | sarkkutatóvá | sarkkutatókká |
| terminative | sarkkutatóig | sarkkutatókig |
| essive-formal | sarkkutatóként | sarkkutatókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sarkkutatóban | sarkkutatókban |
| superessive | sarkkutatón | sarkkutatókon |
| adessive | sarkkutatónál | sarkkutatóknál |
| illative | sarkkutatóba | sarkkutatókba |
| sublative | sarkkutatóra | sarkkutatókra |
| allative | sarkkutatóhoz | sarkkutatókhoz |
| elative | sarkkutatóból | sarkkutatókból |
| delative | sarkkutatóról | sarkkutatókról |
| ablative | sarkkutatótól | sarkkutatóktól |
| non-attributive possessive - singular |
sarkkutatóé | sarkkutatóké |
| non-attributive possessive - plural |
sarkkutatóéi | sarkkutatókéi |
| Possessive forms of sarkkutató | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | sarkkutatóm | sarkkutatóim |
| 2nd person sing. | sarkkutatód | sarkkutatóid |
| 3rd person sing. | sarkkutatója | sarkkutatói |
| 1st person plural | sarkkutatónk | sarkkutatóink |
| 2nd person plural | sarkkutatótok | sarkkutatóitok |
| 3rd person plural | sarkkutatójuk | sarkkutatóik |
Further reading[edit]
- sarkkutató in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN