sarkkutató

Hungarian

Etymology

sark +‎ kutató

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃɒrkutɒtoː]
• Hyphenation: sark‧ku‧ta‧tó

Noun

sarkkutató (plural sarkkutatók)

1. polar explorer

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	sarkkutató	sarkkutatók
accusative	sarkkutatót	sarkkutatókat
dative	sarkkutatónak	sarkkutatóknak
instrumental	sarkkutatóval	sarkkutatókkal
causal-final	sarkkutatóért	sarkkutatókért
translative	sarkkutatóvá	sarkkutatókká
terminative	sarkkutatóig	sarkkutatókig
essive-formal	sarkkutatóként	sarkkutatókként
essive-modal	—	—
inessive	sarkkutatóban	sarkkutatókban
superessive	sarkkutatón	sarkkutatókon
adessive	sarkkutatónál	sarkkutatóknál
illative	sarkkutatóba	sarkkutatókba
sublative	sarkkutatóra	sarkkutatókra
allative	sarkkutatóhoz	sarkkutatókhoz
elative	sarkkutatóból	sarkkutatókból
delative	sarkkutatóról	sarkkutatókról
ablative	sarkkutatótól	sarkkutatóktól
non-attributive possessive - singular	sarkkutatóé	sarkkutatóké
non-attributive possessive - plural	sarkkutatóéi	sarkkutatókéi

Possessive forms of sarkkutató
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sarkkutatóm	sarkkutatóim
2nd person sing.	sarkkutatód	sarkkutatóid
3rd person sing.	sarkkutatója	sarkkutatói
1st person plural	sarkkutatónk	sarkkutatóink
2nd person plural	sarkkutatótok	sarkkutatóitok
3rd person plural	sarkkutatójuk	sarkkutatóik