sikátor

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃikaːtor]
  • Hyphenation: si‧ká‧tor

Noun[edit]

sikátor (plural sikátorok)

  1. alley (narrow street)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative sikátor sikátorok
accusative sikátort sikátorokat
dative sikátornak sikátoroknak
instrumental sikátorral sikátorokkal
causal-final sikátorért sikátorokért
translative sikátorrá sikátorokká
terminative sikátorig sikátorokig
essive-formal sikátorként sikátorokként
essive-modal
inessive sikátorban sikátorokban
superessive sikátoron sikátorokon
adessive sikátornál sikátoroknál
illative sikátorba sikátorokba
sublative sikátorra sikátorokra
allative sikátorhoz sikátorokhoz
elative sikátorból sikátorokból
delative sikátorról sikátorokról
ablative sikátortól sikátoroktól
Possessive forms of sikátor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sikátorom sikátoraim
2nd person sing. sikátorod sikátoraid
3rd person sing. sikátora sikátorai
1st person plural sikátorunk sikátoraink
2nd person plural sikátorotok sikátoraitok
3rd person plural sikátoruk sikátoraik