szándékos
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
szándékos (comparative szándékosabb, superlative legszándékosabb)
- deliberate, intentional
- Antonym: véletlen
Declension[edit]
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szándékos | szándékosak |
| accusative | szándékosat | szándékosakat |
| dative | szándékosnak | szándékosaknak |
| instrumental | szándékossal | szándékosakkal |
| causal-final | szándékosért | szándékosakért |
| translative | szándékossá | szándékosakká |
| terminative | szándékosig | szándékosakig |
| essive-formal | szándékosként | szándékosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szándékosban | szándékosakban |
| superessive | szándékoson | szándékosakon |
| adessive | szándékosnál | szándékosaknál |
| illative | szándékosba | szándékosakba |
| sublative | szándékosra | szándékosakra |
| allative | szándékoshoz | szándékosakhoz |
| elative | szándékosból | szándékosakból |
| delative | szándékosról | szándékosakról |
| ablative | szándékostól | szándékosaktól |
| non-attributive possessive - singular |
szándékosé | szándékosaké |
| non-attributive possessive - plural |
szándékoséi | szándékosakéi |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- szándékos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN