szándék

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szán +‎ -dék

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsaːndeːk]
  • Hyphenation: szán‧dék

Noun[edit]

szándék (plural szándékok)

  1. intention, purpose, will (volition)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szándék szándékok
accusative szándékot szándékokat
dative szándéknak szándékoknak
instrumental szándékkal szándékokkal
causal-final szándékért szándékokért
translative szándékká szándékokká
terminative szándékig szándékokig
essive-formal szándékként szándékokként
essive-modal
inessive szándékban szándékokban
superessive szándékon szándékokon
adessive szándéknál szándékoknál
illative szándékba szándékokba
sublative szándékra szándékokra
allative szándékhoz szándékokhoz
elative szándékból szándékokból
delative szándékról szándékokról
ablative szándéktól szándékoktól
Possessive forms of szándék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szándékom szándékaim
2nd person sing. szándékod szándékaid
3rd person sing. szándéka szándékai
1st person plural szándékunk szándékaink
2nd person plural szándékotok szándékaitok
3rd person plural szándékuk szándékaik

Derived terms[edit]