szélhámosság

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szélhámos (swindler, conmen) +‎ -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈseːlɦaːmoʃːaːɡ]
  • Hyphenation: szél‧há‧mos‧ság

Noun[edit]

szélhámosság (plural szélhámosságok)

  1. swindle, fraud

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szélhámosság szélhámosságok
accusative szélhámosságot szélhámosságokat
dative szélhámosságnak szélhámosságoknak
instrumental szélhámossággal szélhámosságokkal
causal-final szélhámosságért szélhámosságokért
translative szélhámossággá szélhámosságokká
terminative szélhámosságig szélhámosságokig
essive-formal szélhámosságként szélhámosságokként
essive-modal
inessive szélhámosságban szélhámosságokban
superessive szélhámosságon szélhámosságokon
adessive szélhámosságnál szélhámosságoknál
illative szélhámosságba szélhámosságokba
sublative szélhámosságra szélhámosságokra
allative szélhámossághoz szélhámosságokhoz
elative szélhámosságból szélhámosságokból
delative szélhámosságról szélhámosságokról
ablative szélhámosságtól szélhámosságoktól
Possessive forms of szélhámosság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szélhámosságom szélhámosságaim
2nd person sing. szélhámosságod szélhámosságaid
3rd person sing. szélhámossága szélhámosságai
1st person plural szélhámosságunk szélhámosságaink
2nd person plural szélhámosságotok szélhámosságaitok
3rd person plural szélhámosságuk szélhámosságaik