színtelenség

Hungarian

Etymology

színtelen (“colourless”) +‎ -ség (“-ness”, noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsiːntɛlɛnʃeːɡ]
• Hyphenation: szín‧te‧len‧ség

Noun

színtelenség

1. colourlessness (UK), colorlessness (US)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	színtelenség	színtelenségek
accusative	színtelenséget	színtelenségeket
dative	színtelenségnek	színtelenségeknek
instrumental	színtelenséggel	színtelenségekkel
causal-final	színtelenségért	színtelenségekért
translative	színtelenséggé	színtelenségekké
terminative	színtelenségig	színtelenségekig
essive-formal	színtelenségként	színtelenségekként
essive-modal	—	—
inessive	színtelenségben	színtelenségekben
superessive	színtelenségen	színtelenségeken
adessive	színtelenségnél	színtelenségeknél
illative	színtelenségbe	színtelenségekbe
sublative	színtelenségre	színtelenségekre
allative	színtelenséghez	színtelenségekhez
elative	színtelenségből	színtelenségekből
delative	színtelenségről	színtelenségekről
ablative	színtelenségtől	színtelenségektől
non-attributive possessive - singular	színtelenségé	színtelenségeké
non-attributive possessive - plural	színtelenségéi	színtelenségekéi

Possessive forms of színtelenség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	színtelenségem	színtelenségeim
2nd person sing.	színtelenséged	színtelenségeid
3rd person sing.	színtelensége	színtelenségei
1st person plural	színtelenségünk	színtelenségeink
2nd person plural	színtelenségetek	színtelenségeitek
3rd person plural	színtelenségük	színtelenségeik