szövegértés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szöveg (text) +‎ értés (comprehension)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsøvɛɡeːrteːʃ]
  • Hyphenation: szö‧veg‧ér‧tés

Noun[edit]

szövegértés (plural szövegértések)

  1. reading literacy (the capacity to understand, use and reflect on written texts)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szövegértés szövegértések
accusative szövegértést szövegértéseket
dative szövegértésnek szövegértéseknek
instrumental szövegértéssel szövegértésekkel
causal-final szövegértésért szövegértésekért
translative szövegértéssé szövegértésekké
terminative szövegértésig szövegértésekig
essive-formal szövegértésként szövegértésekként
essive-modal
inessive szövegértésben szövegértésekben
superessive szövegértésen szövegértéseken
adessive szövegértésnél szövegértéseknél
illative szövegértésbe szövegértésekbe
sublative szövegértésre szövegértésekre
allative szövegértéshez szövegértésekhez
elative szövegértésből szövegértésekből
delative szövegértésről szövegértésekről
ablative szövegértéstől szövegértésektől
non-attributive
possessive - singular
szövegértésé szövegértéseké
non-attributive
possessive - plural
szövegértéséi szövegértésekéi
Possessive forms of szövegértés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szövegértésem szövegértéseim
2nd person sing. szövegértésed szövegértéseid
3rd person sing. szövegértése szövegértései
1st person plural szövegértésünk szövegértéseink
2nd person plural szövegértésetek szövegértéseitek
3rd person plural szövegértésük szövegértéseik