szövegkörnyezet

Hungarian

szöveg (“text”) +‎ környezet (“environment”)

szövegkörnyezet (plural szövegkörnyezetek)

(linguistics) context (the text in which a word or passage appears and which helps ascertain its meaning)
Synonym: kontextus

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szövegkörnyezet	szövegkörnyezetek
accusative	szövegkörnyezetet	szövegkörnyezeteket
dative	szövegkörnyezetnek	szövegkörnyezeteknek
instrumental	szövegkörnyezettel	szövegkörnyezetekkel
causal-final	szövegkörnyezetért	szövegkörnyezetekért
translative	szövegkörnyezetté	szövegkörnyezetekké
terminative	szövegkörnyezetig	szövegkörnyezetekig
essive-formal	szövegkörnyezetként	szövegkörnyezetekként
essive-modal	—	—
inessive	szövegkörnyezetben	szövegkörnyezetekben
superessive	szövegkörnyezeten	szövegkörnyezeteken
adessive	szövegkörnyezetnél	szövegkörnyezeteknél
illative	szövegkörnyezetbe	szövegkörnyezetekbe
sublative	szövegkörnyezetre	szövegkörnyezetekre
allative	szövegkörnyezethez	szövegkörnyezetekhez
elative	szövegkörnyezetből	szövegkörnyezetekből
delative	szövegkörnyezetről	szövegkörnyezetekről
ablative	szövegkörnyezettől	szövegkörnyezetektől
non-attributive possessive - singular	szövegkörnyezeté	szövegkörnyezeteké
non-attributive possessive - plural	szövegkörnyezetéi	szövegkörnyezetekéi

Possessive forms of szövegkörnyezet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szövegkörnyezetem	szövegkörnyezeteim
2nd person sing.	szövegkörnyezeted	szövegkörnyezeteid
3rd person sing.	szövegkörnyezete	szövegkörnyezetei
1st person plural	szövegkörnyezetünk	szövegkörnyezeteink
2nd person plural	szövegkörnyezetetek	szövegkörnyezeteitek
3rd person plural	szövegkörnyezetük	szövegkörnyezeteik