szagtalanság

Hungarian

Etymology

szagtalan (“odorless, scentless”) +‎ -ság (“-ness”, noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɒktɒlɒnʃaːɡ]
• Hyphenation: szag‧ta‧lan‧ság

Noun

szagtalanság

1. odorlessness, scentlessness

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szagtalanság	szagtalanságok
accusative	szagtalanságot	szagtalanságokat
dative	szagtalanságnak	szagtalanságoknak
instrumental	szagtalansággal	szagtalanságokkal
causal-final	szagtalanságért	szagtalanságokért
translative	szagtalansággá	szagtalanságokká
terminative	szagtalanságig	szagtalanságokig
essive-formal	szagtalanságként	szagtalanságokként
essive-modal	—	—
inessive	szagtalanságban	szagtalanságokban
superessive	szagtalanságon	szagtalanságokon
adessive	szagtalanságnál	szagtalanságoknál
illative	szagtalanságba	szagtalanságokba
sublative	szagtalanságra	szagtalanságokra
allative	szagtalansághoz	szagtalanságokhoz
elative	szagtalanságból	szagtalanságokból
delative	szagtalanságról	szagtalanságokról
ablative	szagtalanságtól	szagtalanságoktól
non-attributive possessive - singular	szagtalanságé	szagtalanságoké
non-attributive possessive - plural	szagtalanságéi	szagtalanságokéi

Possessive forms of szagtalanság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szagtalanságom	szagtalanságaim
2nd person sing.	szagtalanságod	szagtalanságaid
3rd person sing.	szagtalansága	szagtalanságai
1st person plural	szagtalanságunk	szagtalanságaink
2nd person plural	szagtalanságotok	szagtalanságaitok
3rd person plural	szagtalanságuk	szagtalanságaik