szarkofág

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Etymology[edit]

From German Sarkophag, from Latin sarcophagus, from Ancient Greek σαρκοφάγος ‎(sarkophágos, sarcophagus, literally flesh-eating), from σαρξ ‎(sarx, flesh) + φαγεῖν ‎(phageîn, to eat).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɒrkofaːɡ]
  • Hyphenation: szar‧ko‧fág

Noun[edit]

szarkofág ‎(plural szarkofágok)

  1. sarcophagus

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szarkofág szarkofágok
accusative szarkofágot szarkofágokat
dative szarkofágnak szarkofágoknak
instrumental szarkofággal szarkofágokkal
causal-final szarkofágért szarkofágokért
translative szarkofággá szarkofágokká
terminative szarkofágig szarkofágokig
essive-formal szarkofágként szarkofágokként
essive-modal
inessive szarkofágban szarkofágokban
superessive szarkofágon szarkofágokon
adessive szarkofágnál szarkofágoknál
illative szarkofágba szarkofágokba
sublative szarkofágra szarkofágokra
allative szarkofághoz szarkofágokhoz
elative szarkofágból szarkofágokból
delative szarkofágról szarkofágokról
ablative szarkofágtól szarkofágoktól
Possessive forms of szarkofág
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szarkofágom szarkofágjaim
2nd person sing. szarkofágod szarkofágjaid
3rd person sing. szarkofágja szarkofágjai
1st person plural szarkofágunk szarkofágjaink
2nd person plural szarkofágotok szarkofágjaitok
3rd person plural szarkofágjuk szarkofágjaik