szentáldozás

Hungarian

Etymology

From szent +‎ áldozás.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛntaːldozaːʃ]
• Hyphenation: szent‧ál‧do‧zás
• Rhymes: -aːʃ

Noun

szentáldozás (plural szentáldozások)

1. (Eastern Orthodoxy, Roman Catholicism) Holy Communion (sacrament)

   Synonym: áldozás

   Coordinate term: úrvacsora

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szentáldozás	szentáldozások
accusative	szentáldozást	szentáldozásokat
dative	szentáldozásnak	szentáldozásoknak
instrumental	szentáldozással	szentáldozásokkal
causal-final	szentáldozásért	szentáldozásokért
translative	szentáldozássá	szentáldozásokká
terminative	szentáldozásig	szentáldozásokig
essive-formal	szentáldozásként	szentáldozásokként
essive-modal	—	—
inessive	szentáldozásban	szentáldozásokban
superessive	szentáldozáson	szentáldozásokon
adessive	szentáldozásnál	szentáldozásoknál
illative	szentáldozásba	szentáldozásokba
sublative	szentáldozásra	szentáldozásokra
allative	szentáldozáshoz	szentáldozásokhoz
elative	szentáldozásból	szentáldozásokból
delative	szentáldozásról	szentáldozásokról
ablative	szentáldozástól	szentáldozásoktól
non-attributive possessive - singular	szentáldozásé	szentáldozásoké
non-attributive possessive - plural	szentáldozáséi	szentáldozásokéi

Possessive forms of szentáldozás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szentáldozásom	szentáldozásaim
2nd person sing.	szentáldozásod	szentáldozásaid
3rd person sing.	szentáldozása	szentáldozásai
1st person plural	szentáldozásunk	szentáldozásaink
2nd person plural	szentáldozásotok	szentáldozásaitok
3rd person plural	szentáldozásuk	szentáldozásaik