szerb

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛrb]
  • Hyphenation: szerb

Adjective[edit]

szerb (not comparable)

  1. Serbian (of or relating to Serbia, its people or language)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szerb szerbek
accusative szerbet szerbeket
dative szerbnek szerbeknek
instrumental szerbbel szerbekkel
causal-final szerbért szerbekért
translative szerbbé szerbekké
terminative szerbig szerbekig
essive-formal szerbként szerbekként
essive-modal
inessive szerbben szerbekben
superessive szerben szerbeken
adessive szerbnél szerbeknél
illative szerbbe szerbekbe
sublative szerbre szerbekre
allative szerbhez szerbekhez
elative szerbből szerbekből
delative szerbről szerbekről
ablative szerbtől szerbektől

Noun[edit]

szerb (plural szerbek)

  1. Serbian (person)
  2. (singular only) Serbian (language)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szerb szerbek
accusative szerbet szerbeket
dative szerbnek szerbeknek
instrumental szerbbel szerbekkel
causal-final szerbért szerbekért
translative szerbbé szerbekké
terminative szerbig szerbekig
essive-formal szerbként szerbekként
essive-modal szerbül
inessive szerbben szerbekben
superessive szerben szerbeken
adessive szerbnél szerbeknél
illative szerbbe szerbekbe
sublative szerbre szerbekre
allative szerbhez szerbekhez
elative szerbből szerbekből
delative szerbről szerbekről
ablative szerbtől szerbektől
Possessive forms of szerb
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szerbem szerbjeim
2nd person sing. szerbed szerbjeid
3rd person sing. szerbje szerbjei
1st person plural szerbünk szerbjeink
2nd person plural szerbetek szerbjeitek
3rd person plural szerbjük szerbjeik

Related terms[edit]