szereplő

Hungarian

Etymology

szerepel (“to act”) +‎ -ő (present participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛrɛpløː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: sze‧rep‧lő

Noun

szereplő (plural szereplők)

1. character (being in a story)
2. performer, actor

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	szereplő	szereplők
accusative	szereplőt	szereplőket
dative	szereplőnek	szereplőknek
instrumental	szereplővel	szereplőkkel
causal-final	szereplőért	szereplőkért
translative	szereplővé	szereplőkké
terminative	szereplőig	szereplőkig
essive-formal	szereplőként	szereplőkként
essive-modal	—	—
inessive	szereplőben	szereplőkben
superessive	szereplőn	szereplőkön
adessive	szereplőnél	szereplőknél
illative	szereplőbe	szereplőkbe
sublative	szereplőre	szereplőkre
allative	szereplőhöz	szereplőkhöz
elative	szereplőből	szereplőkből
delative	szereplőről	szereplőkről
ablative	szereplőtől	szereplőktől
non-attributive possessive - singular	szereplőé	szereplőké
non-attributive possessive - plural	szereplőéi	szereplőkéi

Possessive forms of szereplő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szereplőm	szereplőim
2nd person sing.	szereplőd	szereplőid
3rd person sing.	szereplője	szereplői
1st person plural	szereplőnk	szereplőink
2nd person plural	szereplőtök	szereplőitek
3rd person plural	szereplőjük	szereplőik

Derived terms

• főszereplő
• mellékszereplő

Verb

szereplő

1. (deprecated template usage) present participle of szerepel