szeretkezés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szeretkezik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛrɛtkɛzeːʃ]
  • Hyphenation: sze‧ret‧ke‧zés

Noun[edit]

szeretkezés (plural szeretkezések)

  1. lovemaking

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szeretkezés szeretkezések
accusative szeretkezést szeretkezéseket
dative szeretkezésnek szeretkezéseknek
instrumental szeretkezéssel szeretkezésekkel
causal-final szeretkezésért szeretkezésekért
translative szeretkezéssé szeretkezésekké
terminative szeretkezésig szeretkezésekig
essive-formal szeretkezésként szeretkezésekként
essive-modal
inessive szeretkezésben szeretkezésekben
superessive szeretkezésen szeretkezéseken
adessive szeretkezésnél szeretkezéseknél
illative szeretkezésbe szeretkezésekbe
sublative szeretkezésre szeretkezésekre
allative szeretkezéshez szeretkezésekhez
elative szeretkezésből szeretkezésekből
delative szeretkezésről szeretkezésekről
ablative szeretkezéstől szeretkezésektől
Possessive forms of szeretkezés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szeretkezésem szeretkezéseim
2nd person sing. szeretkezésed szeretkezéseid
3rd person sing. szeretkezése szeretkezései
1st person plural szeretkezésünk szeretkezéseink
2nd person plural szeretkezésetek szeretkezéseitek
3rd person plural szeretkezésük szeretkezéseik