szilke
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Of unknown origin.[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szilke (plural szilkék)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szilke | szilkék |
accusative | szilkét | szilkéket |
dative | szilkének | szilkéknek |
instrumental | szilkével | szilkékkel |
causal-final | szilkéért | szilkékért |
translative | szilkévé | szilkékké |
terminative | szilkéig | szilkékig |
essive-formal | szilkeként | szilkékként |
essive-modal | — | — |
inessive | szilkében | szilkékben |
superessive | szilkén | szilkéken |
adessive | szilkénél | szilkéknél |
illative | szilkébe | szilkékbe |
sublative | szilkére | szilkékre |
allative | szilkéhez | szilkékhez |
elative | szilkéből | szilkékből |
delative | szilkéről | szilkékről |
ablative | szilkétől | szilkéktől |
non-attributive possessive - singular |
szilkéé | szilkéké |
non-attributive possessive - plural |
szilkééi | szilkékéi |
Possessive forms of szilke | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szilkém | szilkéim |
2nd person sing. | szilkéd | szilkéid |
3rd person sing. | szilkéje | szilkéi |
1st person plural | szilkénk | szilkéink |
2nd person plural | szilkétek | szilkéitek |
3rd person plural | szilkéjük | szilkéik |
References
[edit]- ^ szilke in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
Further reading
[edit]- szilke in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN