szintetizátor

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From English synthetisator[1] +‎ -átor.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsintɛtizaːtor]
  • Hyphenation: szin‧te‧ti‧zá‧tor

Noun[edit]

szintetizátor ‎(plural szintetizátorok)

  1. synthesizer

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szintetizátor szintetizátorok
accusative szintetizátort szintetizátorokat
dative szintetizátornak szintetizátoroknak
instrumental szintetizátorral szintetizátorokkal
causal-final szintetizátorért szintetizátorokért
translative szintetizátorrá szintetizátorokká
terminative szintetizátorig szintetizátorokig
essive-formal szintetizátorként szintetizátorokként
essive-modal
inessive szintetizátorban szintetizátorokban
superessive szintetizátoron szintetizátorokon
adessive szintetizátornál szintetizátoroknál
illative szintetizátorba szintetizátorokba
sublative szintetizátorra szintetizátorokra
allative szintetizátorhoz szintetizátorokhoz
elative szintetizátorból szintetizátorokból
delative szintetizátorról szintetizátorokról
ablative szintetizátortól szintetizátoroktól
Possessive forms of szintetizátor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szintetizátorom szintetizátoraim
2nd person sing. szintetizátorod szintetizátoraid
3rd person sing. szintetizátora szintetizátorai
1st person plural szintetizátorunk szintetizátoraink
2nd person plural szintetizátorotok szintetizátoraitok
3rd person plural szintetizátoruk szintetizátoraik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2