szokatlan
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szokatlan (comparative szokatlanabb, superlative legszokatlanabb)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szokatlan | szokatlanok |
accusative | szokatlant | szokatlanokat |
dative | szokatlannak | szokatlanoknak |
instrumental | szokatlannal | szokatlanokkal |
causal-final | szokatlanért | szokatlanokért |
translative | szokatlanná | szokatlanokká |
terminative | szokatlanig | szokatlanokig |
essive-formal | szokatlanként | szokatlanokként |
essive-modal | szokatlanul | — |
inessive | szokatlanban | szokatlanokban |
superessive | szokatlanon | szokatlanokon |
adessive | szokatlannál | szokatlanoknál |
illative | szokatlanba | szokatlanokba |
sublative | szokatlanra | szokatlanokra |
allative | szokatlanhoz | szokatlanokhoz |
elative | szokatlanból | szokatlanokból |
delative | szokatlanról | szokatlanokról |
ablative | szokatlantól | szokatlanoktól |
non-attributive possessive - singular |
szokatlané | szokatlanoké |
non-attributive possessive - plural |
szokatlanéi | szokatlanokéi |
Further reading
[edit]- szokatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN