szupermarket

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From English supermarket.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsupɛrmɒrkɛt]
  • Hyphenation: szu‧per‧mar‧ket

Noun[edit]

szupermarket (plural szupermarketek)

  1. supermarket

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szupermarket szupermarketek
accusative szupermarketet szupermarketeket
dative szupermarketnek szupermarketeknek
instrumental szupermarkettel szupermarketekkel
causal-final szupermarketért szupermarketekért
translative szupermarketté szupermarketekké
terminative szupermarketig szupermarketekig
essive-formal szupermarketként szupermarketekként
essive-modal
inessive szupermarketben szupermarketekben
superessive szupermarketen szupermarketeken
adessive szupermarketnél szupermarketeknél
illative szupermarketbe szupermarketekbe
sublative szupermarketre szupermarketekre
allative szupermarkethez szupermarketekhez
elative szupermarketből szupermarketekből
delative szupermarketről szupermarketekről
ablative szupermarkettől szupermarketektől
Possessive forms of szupermarket
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szupermarketem szupermarketjeim
2nd person sing. szupermarketed szupermarketjeid
3rd person sing. szupermarketje szupermarketjei
1st person plural szupermarketünk szupermarketjeink
2nd person plural szupermarketetek szupermarketjeitek
3rd person plural szupermarketjük szupermarketjeik