Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: talca



EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.


  • IPA(key): [ˈtaːlt͡sɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: tál‧ca


tálca (plural tálcák)

  1. tray


Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tálca tálcák
accusative tálcát tálcákat
dative tálcának tálcáknak
instrumental tálcával tálcákkal
causal-final tálcáért tálcákért
translative tálcává tálcákká
terminative tálcáig tálcákig
essive-formal tálcaként tálcákként
inessive tálcában tálcákban
superessive tálcán tálcákon
adessive tálcánál tálcáknál
illative tálcába tálcákba
sublative tálcára tálcákra
allative tálcához tálcákhoz
elative tálcából tálcákból
delative tálcáról tálcákról
ablative tálcától tálcáktól
Possessive forms of tálca
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tálcám tálcáim
2nd person sing. tálcád tálcáid
3rd person sing. tálcája tálcái
1st person plural tálcánk tálcáink
2nd person plural tálcátok tálcáitok
3rd person plural tálcájuk tálcáik