távolugrás

Hungarian

Etymology

távol (“far”) +‎ ugrás (“jump”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtaːvoluɡraːʃ]
• Hyphenation: tá‧vol‧ug‧rás

Noun

távolugrás (plural távolugrások)

1. long jump

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	távolugrás	távolugrások
accusative	távolugrást	távolugrásokat
dative	távolugrásnak	távolugrásoknak
instrumental	távolugrással	távolugrásokkal
causal-final	távolugrásért	távolugrásokért
translative	távolugrássá	távolugrásokká
terminative	távolugrásig	távolugrásokig
essive-formal	távolugrásként	távolugrásokként
essive-modal	—	—
inessive	távolugrásban	távolugrásokban
superessive	távolugráson	távolugrásokon
adessive	távolugrásnál	távolugrásoknál
illative	távolugrásba	távolugrásokba
sublative	távolugrásra	távolugrásokra
allative	távolugráshoz	távolugrásokhoz
elative	távolugrásból	távolugrásokból
delative	távolugrásról	távolugrásokról
ablative	távolugrástól	távolugrásoktól
non-attributive possessive - singular	távolugrásé	távolugrásoké
non-attributive possessive - plural	távolugráséi	távolugrásokéi

Possessive forms of távolugrás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	távolugrásom	távolugrásaim
2nd person sing.	távolugrásod	távolugrásaid
3rd person sing.	távolugrása	távolugrásai
1st person plural	távolugrásunk	távolugrásaink
2nd person plural	távolugrásotok	távolugrásaitok
3rd person plural	távolugrásuk	távolugrásaik

Further reading

• távolugrás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN