tömegközlekedés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tömeg ‎(mass) +‎ közlekedés ‎(transport)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈtømɛkːøzlɛkɛdeːʃ/
  • Hyphenation: tö‧meg‧köz‧le‧ke‧dés

Noun[edit]

tömegközlekedés ‎(plural tömegközlekedések)

  1. public transport

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tömegközlekedés tömegközlekedések
accusative tömegközlekedést tömegközlekedéseket
dative tömegközlekedésnek tömegközlekedéseknek
instrumental tömegközlekedéssel tömegközlekedésekkel
causal-final tömegközlekedésért tömegközlekedésekért
translative tömegközlekedéssé tömegközlekedésekké
terminative tömegközlekedésig tömegközlekedésekig
essive-formal tömegközlekedésként tömegközlekedésekként
essive-modal
inessive tömegközlekedésben tömegközlekedésekben
superessive tömegközlekedésen tömegközlekedéseken
adessive tömegközlekedésnél tömegközlekedéseknél
illative tömegközlekedésbe tömegközlekedésekbe
sublative tömegközlekedésre tömegközlekedésekre
allative tömegközlekedéshez tömegközlekedésekhez
elative tömegközlekedésből tömegközlekedésekből
delative tömegközlekedésről tömegközlekedésekről
ablative tömegközlekedéstől tömegközlekedésektől
Possessive forms of tömegközlekedés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tömegközlekedésem tömegközlekedéseim
2nd person sing. tömegközlekedésed tömegközlekedéseid
3rd person sing. tömegközlekedése tömegközlekedései
1st person plural tömegközlekedésünk tömegközlekedéseink
2nd person plural tömegközlekedésetek tömegközlekedéseitek
3rd person plural tömegközlekedésük tömegközlekedéseik

Derived terms[edit]