törekvés

Hungarian

Etymology

From törekedik (“to endeavour”) +‎ -és.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtørɛkveːʃ]
• Hyphenation: tö‧rek‧vés

Noun

törekvés (plural törekvések)

1. endeavour, effort

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	törekvés	törekvések
accusative	törekvést	törekvéseket
dative	törekvésnek	törekvéseknek
instrumental	törekvéssel	törekvésekkel
causal-final	törekvésért	törekvésekért
translative	törekvéssé	törekvésekké
terminative	törekvésig	törekvésekig
essive-formal	törekvésként	törekvésekként
essive-modal	—	—
inessive	törekvésben	törekvésekben
superessive	törekvésen	törekvéseken
adessive	törekvésnél	törekvéseknél
illative	törekvésbe	törekvésekbe
sublative	törekvésre	törekvésekre
allative	törekvéshez	törekvésekhez
elative	törekvésből	törekvésekből
delative	törekvésről	törekvésekről
ablative	törekvéstől	törekvésektől
non-attributive possessive - singular	törekvésé	törekvéseké
non-attributive possessive - plural	törekvéséi	törekvésekéi

Possessive forms of törekvés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	törekvésem	törekvéseim
2nd person sing.	törekvésed	törekvéseid
3rd person sing.	törekvése	törekvései
1st person plural	törekvésünk	törekvéseink
2nd person plural	törekvésetek	törekvéseitek
3rd person plural	törekvésük	törekvéseik

Further reading

• törekvés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN