történész

Hungarian[edit]

történész (plural történészek)

historian (a professional who studies or researches history)
(archaic) historian, chronicler, annalist (a writer of history)
Synonym: történetíró

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	történész	történészek
accusative	történészt	történészeket
dative	történésznek	történészeknek
instrumental	történésszel	történészekkel
causal-final	történészért	történészekért
translative	történésszé	történészekké
terminative	történészig	történészekig
essive-formal	történészként	történészekként
essive-modal	—	—
inessive	történészben	történészekben
superessive	történészen	történészeken
adessive	történésznél	történészeknél
illative	történészbe	történészekbe
sublative	történészre	történészekre
allative	történészhez	történészekhez
elative	történészből	történészekből
delative	történészről	történészekről
ablative	történésztől	történészektől
non-attributive possessive - singular	történészé	történészeké
non-attributive possessive - plural	történészéi	történészekéi

Possessive forms of történész
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	történészem	történészeim
2nd person sing.	történészed	történészeid
3rd person sing.	történésze	történészei
1st person plural	történészünk	történészeink
2nd person plural	történészetek	történészeitek
3rd person plural	történészük	történészeik

Compound words