történelmi

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From the történelm- stem of történelem +‎ -i.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtørteːnɛlmi]
  • (file)
  • Hyphenation: tör‧té‧nel‧mi

Adjective[edit]

történelmi (not comparable)

  1. historical
    történelmi regényhistorical fiction
    történelmi alakhistorical figure

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative történelmi történelmiek
accusative történelmit történelmieket
dative történelminek történelmieknek
instrumental történelmivel történelmiekkel
causal-final történelmiért történelmiekért
translative történelmivé történelmiekké
terminative történelmiig történelmiekig
essive-formal történelmiként történelmiekként
essive-modal
inessive történelmiben történelmiekben
superessive történelmin történelmieken
adessive történelminél történelmieknél
illative történelmibe történelmiekbe
sublative történelmire történelmiekre
allative történelmihez történelmiekhez
elative történelmiből történelmiekből
delative történelmiről történelmiekről
ablative történelmitől történelmiektől