tehetséges

Hungarian

Etymology

tehetség +‎ -es

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛhɛt͡ʃːeːɡɛʃ]
• Hyphenation: te‧het‧sé‧ges

Adjective

tehetséges (comparative tehetségesebb, superlative legtehetségesebb)

1. talented, gifted (endowed with special abilities) [First attested in 1857.]
   • 1926, Iván Hevesy, “A három istentelen”, in Nyugat‎^[1], volume 19, number 17:

     Lon Chaney tehetséges színész, kitűnő emberábrázoló képességekkel. Nagyon vonzódik a groteszk és fantasztikus feladatok megoldásához.

     (please add an English translation of this quotation)

   tehetséges labdarúgó ― talented football player

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	tehetséges	tehetségesek
accusative	tehetségeset	tehetségeseket
dative	tehetségesnek	tehetségeseknek
instrumental	tehetségessel	tehetségesekkel
causal-final	tehetségesért	tehetségesekért
translative	tehetségessé	tehetségesekké
terminative	tehetségesig	tehetségesekig
essive-formal	tehetségesként	tehetségesekként
essive-modal	—	—
inessive	tehetségesben	tehetségesekben
superessive	tehetségesen	tehetségeseken
adessive	tehetségesnél	tehetségeseknél
illative	tehetségesbe	tehetségesekbe
sublative	tehetségesre	tehetségesekre
allative	tehetségeshez	tehetségesekhez
elative	tehetségesből	tehetségesekből
delative	tehetségesről	tehetségesekről
ablative	tehetségestől	tehetségesektől
non-attributive possessive - singular	tehetségesé	tehetségeseké
non-attributive possessive - plural	tehetségeséi	tehetségesekéi