telefonhívás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

telefon (phone) +‎ hívás (call)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɛlɛfonɦiːvaːʃ]
  • Hyphenation: te‧le‧fon‧hí‧vás

Noun[edit]

telefonhívás (plural telefonhívások)

  1. call, phone call, telephone call

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative telefonhívás telefonhívások
accusative telefonhívást telefonhívásokat
dative telefonhívásnak telefonhívásoknak
instrumental telefonhívással telefonhívásokkal
causal-final telefonhívásért telefonhívásokért
translative telefonhívássá telefonhívásokká
terminative telefonhívásig telefonhívásokig
essive-formal telefonhívásként telefonhívásokként
essive-modal
inessive telefonhívásban telefonhívásokban
superessive telefonhíváson telefonhívásokon
adessive telefonhívásnál telefonhívásoknál
illative telefonhívásba telefonhívásokba
sublative telefonhívásra telefonhívásokra
allative telefonhíváshoz telefonhívásokhoz
elative telefonhívásból telefonhívásokból
delative telefonhívásról telefonhívásokról
ablative telefonhívástól telefonhívásoktól
Possessive forms of telefonhívás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. telefonhívásom telefonhívásaim
2nd person sing. telefonhívásod telefonhívásaid
3rd person sing. telefonhívása telefonhívásai
1st person plural telefonhívásunk telefonhívásaink
2nd person plural telefonhívásotok telefonhívásaitok
3rd person plural telefonhívásuk telefonhívásaik