tisztázatlan
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]tisztázatlan (comparative tisztázatlanabb, superlative legtisztázatlanabb)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tisztázatlan | tisztázatlanok |
accusative | tisztázatlant | tisztázatlanokat |
dative | tisztázatlannak | tisztázatlanoknak |
instrumental | tisztázatlannal | tisztázatlanokkal |
causal-final | tisztázatlanért | tisztázatlanokért |
translative | tisztázatlanná | tisztázatlanokká |
terminative | tisztázatlanig | tisztázatlanokig |
essive-formal | tisztázatlanként | tisztázatlanokként |
essive-modal | tisztázatlanul | — |
inessive | tisztázatlanban | tisztázatlanokban |
superessive | tisztázatlanon | tisztázatlanokon |
adessive | tisztázatlannál | tisztázatlanoknál |
illative | tisztázatlanba | tisztázatlanokba |
sublative | tisztázatlanra | tisztázatlanokra |
allative | tisztázatlanhoz | tisztázatlanokhoz |
elative | tisztázatlanból | tisztázatlanokból |
delative | tisztázatlanról | tisztázatlanokról |
ablative | tisztázatlantól | tisztázatlanoktól |
non-attributive possessive - singular |
tisztázatlané | tisztázatlanoké |
non-attributive possessive - plural |
tisztázatlanéi | tisztázatlanokéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- tisztázatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN