utolsó

Hungarian

Etymology

utol +‎ -só (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈutolʃoː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: utol‧só

Adjective

utolsó (comparative utolsóbb, superlative legutolsó or legutolsóbb)

1. last (final)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	utolsó	utolsók
accusative	utolsót	utolsókat
dative	utolsónak	utolsóknak
instrumental	utolsóval	utolsókkal
causal-final	utolsóért	utolsókért
translative	utolsóvá	utolsókká
terminative	utolsóig	utolsókig
essive-formal	utolsóként	utolsókként
essive-modal	—	—
inessive	utolsóban	utolsókban
superessive	utolsón	utolsókon
adessive	utolsónál	utolsóknál
illative	utolsóba	utolsókba
sublative	utolsóra	utolsókra
allative	utolsóhoz	utolsókhoz
elative	utolsóból	utolsókból
delative	utolsóról	utolsókról
ablative	utolsótól	utolsóktól
non-attributive possessive - singular	utolsóé	utolsóké
non-attributive possessive - plural	utolsóéi	utolsókéi

Antonyms

• első

Derived terms

(Compound words)

• utolsósorban

(Expressions):

• az utolsó vacsora