vakbélgyulladás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

vakbél ‎(appendix) +‎ gyulladás ‎(inflammation)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈvaɡbeːlˌɟulːɒdaːʃ/
  • Hyphenation: vak‧bél‧gyul‧la‧dás

Noun[edit]

vakbélgyulladás ‎(plural vakbélgyulladások)

  1. appendicitis

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative vakbélgyulladás vakbélgyulladások
accusative vakbélgyulladást vakbélgyulladásokat
dative vakbélgyulladásnak vakbélgyulladásoknak
instrumental vakbélgyulladással vakbélgyulladásokkal
causal-final vakbélgyulladásért vakbélgyulladásokért
translative vakbélgyulladássá vakbélgyulladásokká
terminative vakbélgyulladásig vakbélgyulladásokig
essive-formal vakbélgyulladásként vakbélgyulladásokként
essive-modal
inessive vakbélgyulladásban vakbélgyulladásokban
superessive vakbélgyulladáson vakbélgyulladásokon
adessive vakbélgyulladásnál vakbélgyulladásoknál
illative vakbélgyulladásba vakbélgyulladásokba
sublative vakbélgyulladásra vakbélgyulladásokra
allative vakbélgyulladáshoz vakbélgyulladásokhoz
elative vakbélgyulladásból vakbélgyulladásokból
delative vakbélgyulladásról vakbélgyulladásokról
ablative vakbélgyulladástól vakbélgyulladásoktól
Possessive forms of vakbélgyulladás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vakbélgyulladásom vakbélgyulladásaim
2nd person sing. vakbélgyulladásod vakbélgyulladásaid
3rd person sing. vakbélgyulladása vakbélgyulladásai
1st person plural vakbélgyulladásunk vakbélgyulladásaink
2nd person plural vakbélgyulladásotok vakbélgyulladásaitok
3rd person plural vakbélgyulladásuk vakbélgyulladásaik