vendégszeretet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

vendég (guest) +‎ szeretet (love)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈvɛndeːksɛrɛtɛt]
  • Hyphenation: ven‧dég‧sze‧re‧tet

Noun[edit]

vendégszeretet (plural vendégszeretetek)

  1. hospitality

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vendégszeretet vendégszeretetek
accusative vendégszeretetet vendégszereteteket
dative vendégszeretetnek vendégszereteteknek
instrumental vendégszeretettel vendégszeretetekkel
causal-final vendégszeretetért vendégszeretetekért
translative vendégszeretetté vendégszeretetekké
terminative vendégszeretetig vendégszeretetekig
essive-formal vendégszeretetként vendégszeretetekként
essive-modal
inessive vendégszeretetben vendégszeretetekben
superessive vendégszereteten vendégszereteteken
adessive vendégszeretetnél vendégszereteteknél
illative vendégszeretetbe vendégszeretetekbe
sublative vendégszeretetre vendégszeretetekre
allative vendégszeretethez vendégszeretetekhez
elative vendégszeretetből vendégszeretetekből
delative vendégszeretetről vendégszeretetekről
ablative vendégszeretettől vendégszeretetektől
Possessive forms of vendégszeretet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vendégszeretetem vendégszereteteim
2nd person sing. vendégszereteted vendégszereteteid
3rd person sing. vendégszeretete vendégszeretetei
1st person plural vendégszeretetünk vendégszereteteink
2nd person plural vendégszeretetetek vendégszereteteitek
3rd person plural vendégszeretetük vendégszereteteik