veterán

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: veteran

Czech[edit]

Noun[edit]

veterán m

  1. veteran (a person who has served in the armed forces, especially an old soldier who has seen long service)

Declension[edit]

Derived terms[edit]


Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Veteran, from Latin veteranus, from vetus ‎(old, aged, ancient), veteris.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈvɛtɛraːn]
  • Hyphenation: ve‧te‧rán

Noun[edit]

veterán ‎(plural veteránok)

  1. veteran (a person who has served in the armed forces, especially an old soldier who has seen long service)
  2. veteran (a person with long experience of a particular activity)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative veterán veteránok
accusative veteránt veteránokat
dative veteránnak veteránoknak
instrumental veteránnal veteránokkal
causal-final veteránért veteránokért
translative veteránná veteránokká
terminative veteránig veteránokig
essive-formal veteránként veteránokként
essive-modal
inessive veteránban veteránokban
superessive veteránon veteránokon
adessive veteránnál veteránoknál
illative veteránba veteránokba
sublative veteránra veteránokra
allative veteránhoz veteránokhoz
elative veteránból veteránokból
delative veteránról veteránokról
ablative veterántól veteránoktól
Possessive forms of veterán
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. veteránom veteránjaim
2nd person sing. veteránod veteránjaid
3rd person sing. veteránja veteránjai
1st person plural veteránunk veteránjaink
2nd person plural veteránotok veteránjaitok
3rd person plural veteránjuk veteránjaik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2