vezérelv

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From vezér (leader, chief) +‎ elv (principle).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈvɛzeːrɛlv]
  • Hyphenation: ve‧zér‧elv
  • Rhymes: -ɛlv

Noun

[edit]

vezérelv (plural vezérelvek)

  1. (journalistic) guiding principle
    Synonym: alapelv

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vezérelv vezérelvek
accusative vezérelvet vezérelveket
dative vezérelvnek vezérelveknek
instrumental vezérelvvel vezérelvekkel
causal-final vezérelvért vezérelvekért
translative vezérelvvé vezérelvekké
terminative vezérelvig vezérelvekig
essive-formal vezérelvként vezérelvekként
essive-modal
inessive vezérelvben vezérelvekben
superessive vezérelven vezérelveken
adessive vezérelvnél vezérelveknél
illative vezérelvbe vezérelvekbe
sublative vezérelvre vezérelvekre
allative vezérelvhez vezérelvekhez
elative vezérelvből vezérelvekből
delative vezérelvről vezérelvekről
ablative vezérelvtől vezérelvektől
non-attributive
possessive - singular
vezérelvé vezérelveké
non-attributive
possessive - plural
vezérelvéi vezérelvekéi
Possessive forms of vezérelv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vezérelvem vezérelveim
2nd person sing. vezérelved vezérelveid
3rd person sing. vezérelve vezérelvei
1st person plural vezérelvünk vezérelveink
2nd person plural vezérelvetek vezérelveitek
3rd person plural vezérelvük vezérelveik

Further reading

[edit]