vonatkoztatási

Hungarian

Etymology

vonatkoztatás (“reference”) +‎ -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvonɒtkostɒtaːʃi]
• Hyphenation: vo‧nat‧koz‧ta‧tá‧si
• Rhymes: -ʃi

Adjective

vonatkoztatási (not comparable)

1. of reference

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	vonatkoztatási	vonatkoztatásiak
accusative	vonatkoztatásit	vonatkoztatásiakat
dative	vonatkoztatásinak	vonatkoztatásiaknak
instrumental	vonatkoztatásival	vonatkoztatásiakkal
causal-final	vonatkoztatásiért	vonatkoztatásiakért
translative	vonatkoztatásivá	vonatkoztatásiakká
terminative	vonatkoztatásiig	vonatkoztatásiakig
essive-formal	vonatkoztatásiként	vonatkoztatásiakként
essive-modal	—	—
inessive	vonatkoztatásiban	vonatkoztatásiakban
superessive	vonatkoztatásin	vonatkoztatásiakon
adessive	vonatkoztatásinál	vonatkoztatásiaknál
illative	vonatkoztatásiba	vonatkoztatásiakba
sublative	vonatkoztatásira	vonatkoztatásiakra
allative	vonatkoztatásihoz	vonatkoztatásiakhoz
elative	vonatkoztatásiból	vonatkoztatásiakból
delative	vonatkoztatásiról	vonatkoztatásiakról
ablative	vonatkoztatásitól	vonatkoztatásiaktól
non-attributive possessive - singular	vonatkoztatásié	vonatkoztatásiaké
non-attributive possessive - plural	vonatkoztatásiéi	vonatkoztatásiakéi

Derived terms

• inerciális vonatkoztatási rendszer
• vonatkoztatási rendszer