zsemle

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

zsemle

Alternative forms[edit]

Etymology[edit]

From the Middle High German semel (fine flour), from the Latin simila (the finest flour).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʒɛmlɛ]
  • (file)
  • Hyphenation: zsem‧le

Noun[edit]

zsemle (plural zsemlék)

  1. bun, roll

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative zsemle zsemlék
accusative zsemlét zsemléket
dative zsemlének zsemléknek
instrumental zsemlével zsemlékkel
causal-final zsemléért zsemlékért
translative zsemlévé zsemlékké
terminative zsemléig zsemlékig
essive-formal zsemleként zsemlékként
essive-modal
inessive zsemlében zsemlékben
superessive zsemlén zsemléken
adessive zsemlénél zsemléknél
illative zsemlébe zsemlékbe
sublative zsemlére zsemlékre
allative zsemléhez zsemlékhez
elative zsemléből zsemlékből
delative zsemléről zsemlékről
ablative zsemlétől zsemléktől
Possessive forms of zsemle
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. zsemlém zsemléim
2nd person sing. zsemléd zsemléid
3rd person sing. zsemléje zsemléi
1st person plural zsemlénk zsemléink
2nd person plural zsemlétek zsemléitek
3rd person plural zsemléjük zsemléik

Derived terms[edit]