kivesz

Hungarian

Etymology

ki- +‎ vesz

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkivɛs]
• Hyphenation: ki‧vesz
• Rhymes: -ɛs

Verb

kivesz

1. (transitive) to take out, remove (from/out of something: -ból/-ből)

   Kivettem a pénzt a zsebemből. ― I took out the money from my pocket.

2. (transitive) to withdraw, extract (money, from an account: -ról/-ről)
3. (transitive) to rent (to occupy premises in exchange for rent; from someone: -tól/-től)

   Synonyms: bérbe vesz, kibérel

   Kivett egy szobát. ― S/he rented a room.

4. (transitive) to cut out, remove, omit
5. (transitive) to take (to assume or suppose; based on some information: -ból/-ből)

   Azt veszem ki a szavaiból, hogy nem lesz ott. ― I take it from her comments she won't be there.

6. (transitive) to take off (to absent oneself from work)

   Kivettünk két hét szabadságot. ― We took off two weeks for vacation.

7. (transitive) to get something out of someone (-ból/-ből)

   Egy szót sem tudtunk kivenni belőlük. ― We couldn't get a word out of them.

Conjugation

conjugation of kivesz

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kiveszek	kiveszel	kivesz	kiveszünk	kivesztek	kivesznek
		Def.	kiveszem	kiveszed	kiveszi	kivesszük	kiveszitek	kiveszik
		2nd-p. o.	kiveszlek	―
	Past	Indef.	kivettem	kivettél	kivett	kivettünk	kivettetek	kivettek
		Def.	kivettem	kivetted	kivette	kivettük	kivettétek	kivették
		2nd-p. o.	kivettelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog venni.
	Archaic Preterit	Indef.	kivevék or kivők	kivevél or kivől	kiveve or kivőn	kivevénk or kivőnk	kivevétek or kivőtök	kivevének or kivőnek
		Def.	kivevém or kivőm	kivevéd or kivőd	kivevé	kivevénk or kivők	kivevétek	kivevék
		2nd-p. o.	kivevélek or kivőlek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kivesz vala, kivett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kiveendek	kiveendesz	kiveend	kiveendünk	kiveendetek	kiveendenek
		Def.	kiveendem	kiveended	kiveendi	kiveendjük	kiveenditek	kiveendik
		2nd-p. o.	kiveendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kivennék	kivennél	kivenne	kivennénk	kivennétek	kivennének
		Def.	kivenném	kivennéd	kivenné	kivennénk (or kivennők)	kivennétek	kivennék
		2nd-p. o.	kivennélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kivett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kivegyek	kivegyél	kivegyen	kivegyünk	kivegyetek	kivegyenek
		Def.	kivegyem	kivedd or kivegyed	kivegye	kivegyük	kivegyétek	kivegyék
		2nd-p. o.	kivegyelek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kivett légyen
Infinitive	kivenni		kivennem	kivenned	kivennie	kivennünk	kivennetek	kivenniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kivevés or kivétel		kivevő	kivett	kiveendő	kivéve (kivevén)		kivetet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vesz ki or ki is vesz.

potential conjugation of kivesz

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kivehetek	kivehetsz	kivehet	kivehetünk	kivehettek	kivehetnek
		Def.	kivehetem	kiveheted	kiveheti	kivehetjük	kivehetitek	kivehetik
		2nd-p. o.	kivehetlek	―
	Past	Indef.	kivehettem	kivehettél	kivehetett	kivehettünk	kivehettetek	kivehettek
		Def.	kivehettem	kivehetted	kivehette	kivehettük	kivehettétek	kivehették
		2nd-p. o.	kivehettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	kiveheték	kivehetél	kivehete	kiveheténk	kivehetétek	kivehetének
		Def.	kivehetém	kivehetéd	kiveheté	kiveheténk	kivehetétek	kiveheték
		2nd-p. o.	kivehetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kivehet vala, kivehetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kivehetendek or kiveendhetek	kivehetendesz or kiveendhetsz	kivehetend or kiveendhet	kivehetendünk or kiveendhetünk	kivehetendetek or kiveendhettek	kivehetendenek or kiveendhetnek
		Def.	kivehetendem or kiveendhetem	kivehetended or kiveendheted	kivehetendi or kiveendheti	kivehetendjük or kiveendhetjük	kivehetenditek or kiveendhetitek	kivehetendik or kiveendhetik
		2nd-p. o.	kivehetendelek or kiveendhetlek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kivehetnék	kivehetnél	kivehetne	kivehetnénk	kivehetnétek	kivehetnének
		Def.	kivehetném	kivehetnéd	kivehetné	kivehetnénk (or kivehetnők)	kivehetnétek	kivehetnék
		2nd-p. o.	kivehetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kivehetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kivehessek	kivehess or kivehessél	kivehessen	kivehessünk	kivehessetek	kivehessenek
		Def.	kivehessem	kivehesd or kivehessed	kivehesse	kivehessük	kivehessétek	kivehessék
		2nd-p. o.	kivehesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kivehetett légyen
Inf.	(kivehetni)		(kivehetnem)	(kivehetned)	(kivehetnie)	(kivehetnünk)	(kivehetnetek)	(kivehetniük)
Positive adjective			kivehető	Neg. adj.	kivehetetlen	Adv. part.	(kivehetve / kivehetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vehet ki or ki is vehet.

Derived terms

• kivehetetlen
• kiveszeget
• kivetet
• kivétel

 

Expressions

• a számból vetted ki a szót

 

Further reading

• kivesz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (alternative form of kivész (“to become extinct”)): kivesz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN