varga

Hungarian

Etymology

Derived from varr (“to sew”).

Pronunciation

• IPA: /ˈvɒrɡɒ/
• Hyphenation: var‧ga

Noun

varga (plural vargák)

1. (dated) shoemaker, cobbler

Declension

declension of varga singular plural nominative varga vargák accusative vargát vargákat dative vargának vargáknak instrumental vargával vargákkal causal-final vargáért vargákért translative vargává vargákká terminative vargáig vargákig essive-formal vargaként vargákként essive-modal - - inessive vargában vargákban superessive vargán vargákon adessive vargánál vargáknál illative vargába vargákba sublative vargára vargákra allative vargához vargákhoz elative vargából vargákból delative vargáról vargákról ablative vargától vargáktól

possessives of varga possessor singular possession plural possession 1st person sing. vargám vargáim 2nd person sing. vargád vargáid 3rd person sing. vargája vargái 1st person plural vargánk vargáink 2nd person plural vargátok vargáitok 3rd person plural vargájuk vargáik

Synonyms

• cipész