állomás

Hungarian

Etymology

From áll (“to stand”) +‎ -o- (linking vowel) + -más (noun-forming suffix). Calque of Latin statio. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries. First attested in 1829.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlːomaːʃ]
• Rhymes: -aːʃ
• Hyphenation: ál‧lo‧más

Noun

állomás (plural állomások)

1. station (a regular stopping place for ground transportation)

   Coordinate terms: megálló, megállóhely, pályaudvar

2. (military, formal) station (military base)

   Synonym: állomáshely

3. station (a smaller official body, or branch belonging to a (public) institution or company and performing a specific task)

   Synonyms: telephely, kirendeltség

   A dohánybeváltó állomás egy olyan állami intézmény volt, amely a dohánytermesztőktől felvásárolta a nyersdohányt.

   The tobacco exchange station was a state institution that purchased raw tobacco from tobacco growers.

4. (slightly higher register) leg (a stage of a journey, race etc.)

   Hat nap után végre elérkeztünk utunk utolsó állomásához.

   After six days, we finally reached the last leg of our journey.

5. stage, phase (a state achieved during some development, process, or activity)

   A magyar irodalom fejlődésének számtalan fontos állomása volt.

   There were countless important stages in the development of Hungarian literature.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	állomás	állomások
accusative	állomást	állomásokat
dative	állomásnak	állomásoknak
instrumental	állomással	állomásokkal
causal-final	állomásért	állomásokért
translative	állomássá	állomásokká
terminative	állomásig	állomásokig
essive-formal	állomásként	állomásokként
essive-modal	—	—
inessive	állomásban	állomásokban
superessive	állomáson	állomásokon
adessive	állomásnál	állomásoknál
illative	állomásba	állomásokba
sublative	állomásra	állomásokra
allative	állomáshoz	állomásokhoz
elative	állomásból	állomásokból
delative	állomásról	állomásokról
ablative	állomástól	állomásoktól
non-attributive possessive – singular	állomásé	állomásoké
non-attributive possessive – plural	állomáséi	állomásokéi

Possessive forms of állomás

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	állomásom	állomásaim
2nd person sing.	állomásod	állomásaid
3rd person sing.	állomása	állomásai
1st person plural	állomásunk	állomásaink
2nd person plural	állomásotok	állomásaitok
3rd person plural	állomásuk	állomásaik

Derived terms

• állomási
• állomásnyi
• állomásol
• állomásozik
• állomású

Compound words with this term at the beginning

• állomáselöljáró
• állomásépület
• állomásfelvigyázó
• állomásfőnök
• állomáshely
• állomásparancsnok

Compound words with this term at the end

• adóállomás
• autóbusz-állomás
• bérkocsiállomás
• buszállomás
• fejállomás
• gépállomás
• gőzhajóállomás
• hadtápállomás
• hajóállomás
• határállomás
• hívóállomás
• ikerállomás
• kocsiállomás
• leadóállomás
• mellékállomás
• mentőállomás
• metróállomás
• őrállomás
• postaállomás
• radarállomás
• rádióállomás
• segélyállomás
• szűrőállomás
• taxiállomás
• távíróállomás
• telefonállomás
• televízióállomás
• töltőállomás
• traktorállomás
• troliállomás
• trolibuszállomás
• űrállomás
• vasútállomás
• vevőállomás
• végállomás
• villamosállomás

Further reading

• állomás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• állomás in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).