ásítás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ásít +‎ -ás

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈaːʃiːtaːʃ]
  • Hyphenation: ásí‧tás

Noun[edit]

ásítás ‎(plural ásítások)

  1. yawn

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ásítás ásítások
accusative ásítást ásításokat
dative ásításnak ásításoknak
instrumental ásítással ásításokkal
causal-final ásításért ásításokért
translative ásítássá ásításokká
terminative ásításig ásításokig
essive-formal ásításként ásításokként
essive-modal
inessive ásításban ásításokban
superessive ásításon ásításokon
adessive ásításnál ásításoknál
illative ásításba ásításokba
sublative ásításra ásításokra
allative ásításhoz ásításokhoz
elative ásításból ásításokból
delative ásításról ásításokról
ablative ásítástól ásításoktól
Possessive forms of ásítás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ásításom ásításaim
2nd person sing. ásításod ásításaid
3rd person sing. ásítása ásításai
1st person plural ásításunk ásításaink
2nd person plural ásításotok ásításaitok
3rd person plural ásításuk ásításaik