áttörés

Hungarian

Etymology

From áttör (“to break through”) +‎ -és (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːtːøreːʃ]
• Hyphenation: át‧tö‧rés

Noun

áttörés (plural áttörések)

1. breakthrough (military advance)
2. breakthrough (major progress)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	áttörés	áttörések
accusative	áttörést	áttöréseket
dative	áttörésnek	áttöréseknek
instrumental	áttöréssel	áttörésekkel
causal-final	áttörésért	áttörésekért
translative	áttöréssé	áttörésekké
terminative	áttörésig	áttörésekig
essive-formal	áttörésként	áttörésekként
essive-modal	—	—
inessive	áttörésben	áttörésekben
superessive	áttörésen	áttöréseken
adessive	áttörésnél	áttöréseknél
illative	áttörésbe	áttörésekbe
sublative	áttörésre	áttörésekre
allative	áttöréshez	áttörésekhez
elative	áttörésből	áttörésekből
delative	áttörésről	áttörésekről
ablative	áttöréstől	áttörésektől
non-attributive possessive - singular	áttörésé	áttöréseké
non-attributive possessive - plural	áttöréséi	áttörésekéi

Possessive forms of áttörés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	áttörésem	áttöréseim
2nd person sing.	áttörésed	áttöréseid
3rd person sing.	áttörése	áttörései
1st person plural	áttörésünk	áttöréseink
2nd person plural	áttörésetek	áttöréseitek
3rd person plural	áttörésük	áttöréseik

Further reading

• áttörés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• áttörés in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)