áttörés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

áttör +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈaːtːøreːʃ/
  • Hyphenation: át‧tö‧rés

Noun[edit]

áttörés ‎(plural áttörések)

  1. breakthrough (military advance)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative áttörés áttörések
accusative áttörést áttöréseket
dative áttörésnek áttöréseknek
instrumental áttöréssel áttörésekkel
causal-final áttörésért áttörésekért
translative áttöréssé áttörésekké
terminative áttörésig áttörésekig
essive-formal áttörésként áttörésekként
essive-modal
inessive áttörésben áttörésekben
superessive áttörésen áttöréseken
adessive áttörésnél áttöréseknél
illative áttörésbe áttörésekbe
sublative áttörésre áttörésekre
allative áttöréshez áttörésekhez
elative áttörésből áttörésekből
delative áttörésről áttörésekről
ablative áttöréstől áttörésektől
Possessive forms of áttörés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. áttörésem áttöréseim
2nd person sing. áttörésed áttöréseid
3rd person sing. áttörése áttörései
1st person plural áttörésünk áttöréseink
2nd person plural áttörésetek áttöréseitek
3rd person plural áttörésük áttöréseik