átvevő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the átvev- stem of átvesz +‎ .

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈaːtvɛvøː]
  • Hyphenation: át‧ve‧vő
  • Rhymes: -vøː

Participle

[edit]

átvevő

  1. present participle of átvesz

Noun

[edit]

átvevő (plural átvevők)

  1. receiver, recipient (one who receives)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative átvevő átvevők
accusative átvevőt átvevőket
dative átvevőnek átvevőknek
instrumental átvevővel átvevőkkel
causal-final átvevőért átvevőkért
translative átvevővé átvevőkké
terminative átvevőig átvevőkig
essive-formal átvevőként átvevőkként
essive-modal
inessive átvevőben átvevőkben
superessive átvevőn átvevőkön
adessive átvevőnél átvevőknél
illative átvevőbe átvevőkbe
sublative átvevőre átvevőkre
allative átvevőhöz átvevőkhöz
elative átvevőből átvevőkből
delative átvevőről átvevőkről
ablative átvevőtől átvevőktől
non-attributive
possessive - singular
átvevőé átvevőké
non-attributive
possessive - plural
átvevőéi átvevőkéi
Possessive forms of átvevő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. átvevőm átvevőim
2nd person sing. átvevőd átvevőid
3rd person sing. átvevője átvevői
1st person plural átvevőnk átvevőink
2nd person plural átvevőtök átvevőitek
3rd person plural átvevőjük átvevőik

Further reading

[edit]
  • átvevő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • átvevő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).