író

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: iro, Iro, îro, and -irò

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

Etymology 1[edit]

present participle of ír

Adjective[edit]

író (not comparable)

  1. writing
Derived terms[edit]

Noun[edit]

író (plural írók)

  1. writer
Declension[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative író írók
accusative írót írókat
dative írónak íróknak
instrumental íróval írókkal
causal-final íróért írókért
translative íróvá írókká
terminative íróig írókig
essive-formal íróként írókként
essive-modal
inessive íróban írókban
superessive írón írókon
adessive írónál íróknál
illative íróba írókba
sublative íróra írókra
allative íróhoz írókhoz
elative íróból írókból
delative íróról írókról
ablative írótól íróktól
Possessive forms of író
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. íróm íróim
2nd person sing. íród íróid
3rd person sing. írója írói
1st person plural írónk íróink
2nd person plural írótok íróitok
3rd person plural írójuk íróik
Derived terms[edit]

Etymology 2[edit]

From a Turkic language.

Noun[edit]

író (plural írók)

  1. buttermilk
Declension[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative író írók
accusative írót írókat
dative írónak íróknak
instrumental íróval írókkal
causal-final íróért írókért
translative íróvá írókká
terminative íróig írókig
essive-formal íróként írókként
essive-modal
inessive íróban írókban
superessive írón írókon
adessive írónál íróknál
illative íróba írókba
sublative íróra írókra
allative íróhoz írókhoz
elative íróból írókból
delative íróról írókról
ablative írótól íróktól
Possessive forms of író
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. íróm íróim
2nd person sing. íród íróid
3rd person sing. írója írói
1st person plural írónk íróink
2nd person plural írótok íróitok
3rd person plural írójuk íróik
Derived terms[edit]

See also[edit]