ószer

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ó (old) +‎ szer (tool)

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

ószer (plural ószerek)

  1. (archaic) flea market

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ószer ószerek
accusative ószert ószereket
dative ószernek ószereknek
instrumental ószerrel ószerekkel
causal-final ószerért ószerekért
translative ószerré ószerekké
terminative ószerig ószerekig
essive-formal ószerként ószerekként
essive-modal
inessive ószerben ószerekben
superessive ószeren ószereken
adessive ószernél ószereknél
illative ószerbe ószerekbe
sublative ószerre ószerekre
allative ószerhez ószerekhez
elative ószerből ószerekből
delative ószerről ószerekről
ablative ószertől ószerektől
Possessive forms of ószer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ószerem ószereim
2nd person sing. ószered ószereid
3rd person sing. ószere ószerei
1st person plural ószerünk ószereink
2nd person plural ószeretek ószereitek
3rd person plural ószerük ószereik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]