örökség

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 09:49, 8 October 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

örök +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈørøkʃeːɡ]
  • Hyphenation: örök‧ség

Noun

örökség (plural örökségek)

  1. inheritance, bequest
  2. legacy, heritage

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative örökség örökségek
accusative örökséget örökségeket
dative örökségnek örökségeknek
instrumental örökséggel örökségekkel
causal-final örökségért örökségekért
translative örökséggé örökségekké
terminative örökségig örökségekig
essive-formal örökségként örökségekként
essive-modal örökségül
inessive örökségben örökségekben
superessive örökségen örökségeken
adessive örökségnél örökségeknél
illative örökségbe örökségekbe
sublative örökségre örökségekre
allative örökséghez örökségekhez
elative örökségből örökségekből
delative örökségről örökségekről
ablative örökségtől örökségektől
non-attributive
possessive - singular
örökségé örökségeké
non-attributive
possessive - plural
örökségéi örökségekéi
Possessive forms of örökség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. örökségem örökségeim
2nd person sing. örökséged örökségeid
3rd person sing. öröksége örökségei
1st person plural örökségünk örökségeink
2nd person plural örökségetek örökségeitek
3rd person plural örökségük örökségeik