összeállítás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

összeállít +‎ -ás

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈøsːɛaːlːiːtaːʃ]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧ál‧lí‧tás

Noun[edit]

összeállítás ‎(plural összeállítások)

  1. compilation (the process of compiling together)
  2. compilation (that which is compiled)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative összeállítás összeállítások
accusative összeállítást összeállításokat
dative összeállításnak összeállításoknak
instrumental összeállítással összeállításokkal
causal-final összeállításért összeállításokért
translative összeállítássá összeállításokká
terminative összeállításig összeállításokig
essive-formal összeállításként összeállításokként
essive-modal
inessive összeállításban összeállításokban
superessive összeállításon összeállításokon
adessive összeállításnál összeállításoknál
illative összeállításba összeállításokba
sublative összeállításra összeállításokra
allative összeállításhoz összeállításokhoz
elative összeállításból összeállításokból
delative összeállításról összeállításokról
ablative összeállítástól összeállításoktól
Possessive forms of összeállítás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. összeállításom összeállításaim
2nd person sing. összeállításod összeállításaid
3rd person sing. összeállítása összeállításai
1st person plural összeállításunk összeállításaink
2nd person plural összeállításotok összeállításaitok
3rd person plural összeállításuk összeállításaik