összefogás

Hungarian[edit]

összefogás (plural összefogások)

collaboration, union (the act of working together with others to achieve a common goal)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	összefogás	összefogások
accusative	összefogást	összefogásokat
dative	összefogásnak	összefogásoknak
instrumental	összefogással	összefogásokkal
causal-final	összefogásért	összefogásokért
translative	összefogássá	összefogásokká
terminative	összefogásig	összefogásokig
essive-formal	összefogásként	összefogásokként
essive-modal	—	—
inessive	összefogásban	összefogásokban
superessive	összefogáson	összefogásokon
adessive	összefogásnál	összefogásoknál
illative	összefogásba	összefogásokba
sublative	összefogásra	összefogásokra
allative	összefogáshoz	összefogásokhoz
elative	összefogásból	összefogásokból
delative	összefogásról	összefogásokról
ablative	összefogástól	összefogásoktól
non-attributive possessive - singular	összefogásé	összefogásoké
non-attributive possessive - plural	összefogáséi	összefogásokéi

Possessive forms of összefogás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	összefogásom	összefogásaim
2nd person sing.	összefogásod	összefogásaid
3rd person sing.	összefogása	összefogásai
1st person plural	összefogásunk	összefogásaink
2nd person plural	összefogásotok	összefogásaitok
3rd person plural	összefogásuk	összefogásaik