ötvenhárom

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ötven(fifty) +‎ három(three)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈøtvɛnɦaːrom]
  • (file)
  • Hyphenation: öt‧ven‧há‧rom

Numeral[edit]

ötvenhárom

  1. (cardinal) fifty-three

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative ötvenhárom ötvenhármak
accusative ötvenhármat ötvenhármakat
dative ötvenháromnak ötvenhármaknak
instrumental ötvenhárommal ötvenhármakkal
causal-final ötvenháromért ötvenhármakért
translative ötvenhárommá ötvenhármakká
terminative ötvenháromig ötvenhármakig
essive-formal ötvenháromként ötvenhármakként
essive-modal
inessive ötvenháromban ötvenhármakban
superessive ötvenhármon ötvenhármakon
adessive ötvenháromnál ötvenhármaknál
illative ötvenháromba ötvenhármakba
sublative ötvenháromra ötvenhármakra
allative ötvenháromhoz ötvenhármakhoz
elative ötvenháromból ötvenhármakból
delative ötvenháromról ötvenhármakról
ablative ötvenháromtól ötvenhármaktól
Possessive forms of ötvenhárom
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ötvenhármam
2nd person sing. ötvenhármad
3rd person sing. ötvenhárma
1st person plural ötvenhármunk
2nd person plural ötvenhármatok
3rd person plural ötvenhármuk

See also[edit]