újjászületés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

újjászületik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈuːjːaːsylɛteːʃ]
  • Hyphenation: új‧já‧szü‧le‧tés

Noun[edit]

újjászületés ‎(plural újjászületések)

  1. rebirth, revival

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative újjászületés újjászületések
accusative újjászületést újjászületéseket
dative újjászületésnek újjászületéseknek
instrumental újjászületéssel újjászületésekkel
causal-final újjászületésért újjászületésekért
translative újjászületéssé újjászületésekké
terminative újjászületésig újjászületésekig
essive-formal újjászületésként újjászületésekként
essive-modal
inessive újjászületésben újjászületésekben
superessive újjászületésen újjászületéseken
adessive újjászületésnél újjászületéseknél
illative újjászületésbe újjászületésekbe
sublative újjászületésre újjászületésekre
allative újjászületéshez újjászületésekhez
elative újjászületésből újjászületésekből
delative újjászületésről újjászületésekről
ablative újjászületéstől újjászületésektől
Possessive forms of újjászületés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. újjászületésem újjászületéseim
2nd person sing. újjászületésed újjászületéseid
3rd person sing. újjászületése újjászületései
1st person plural újjászületésünk újjászületéseink
2nd person plural újjászületésetek újjászületéseitek
3rd person plural újjászületésük újjászületéseik