Jump to content

őrgróf

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]
Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology

[edit]

őr +‎ gróf

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈøːrɡroːf]
  • Hyphenation: őr‧gróf
  • Rhymes: -oːf

Noun

[edit]

őrgróf (plural őrgrófok)

  1. marquis, marquess, margrave (hereditary prince)
    Synonym: márki

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative őrgróf őrgrófok
accusative őrgrófot őrgrófokat
dative őrgrófnak őrgrófoknak
instrumental őrgróffal őrgrófokkal
causal-final őrgrófért őrgrófokért
translative őrgróffá őrgrófokká
terminative őrgrófig őrgrófokig
essive-formal őrgrófként őrgrófokként
essive-modal
inessive őrgrófban őrgrófokban
superessive őrgrófon őrgrófokon
adessive őrgrófnál őrgrófoknál
illative őrgrófba őrgrófokba
sublative őrgrófra őrgrófokra
allative őrgrófhoz őrgrófokhoz
elative őrgrófból őrgrófokból
delative őrgrófról őrgrófokról
ablative őrgróftól őrgrófoktól
non-attributive
possessive - singular
őrgrófé őrgrófoké
non-attributive
possessive - plural
őrgróféi őrgrófokéi
Possessive forms of őrgróf
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. őrgrófom őrgrófjaim
2nd person sing. őrgrófod őrgrófjaid
3rd person sing. őrgrófja őrgrófjai
1st person plural őrgrófunk őrgrófjaink
2nd person plural őrgrófotok őrgrófjaitok
3rd person plural őrgrófjuk őrgrófjaik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]
  • őrgróf in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN